Tavaly megfogadtuk ugyan, hogy nem megyünk többet a 24 órás versenyre, de persze azért egy év elteltével csak a jó emlékek maradtak, így idén is neveztünk.
A csapat összeállításával bajlódtam kicsit, nehéz volt embereket találni. A tavalyi csapatból Harold és Pubi szándékozott jönni csak, így szükség volt még hátom emberre. Vegas is jelezte szándékát és Gábor is csatlakozott a csapathoz. Csabi vacilált egy darabig, de aztán inkább lemondta. Helyére Virág Imre alias Easybiker jött és Földi Melinda tiszteletbeli tag lett, mert végül ő nem akart részt venni. Ez után történt, hogy Harold eltörte a vállát, ezért a helyére is kellett embert keresni. nagyjából az utolsó pillanatban jöt Szöllősi Imre alias Imi. Easybikerrel mentek együtt egy-két túrán. A szokásos szervezkedés után, pénteken begyűjtöttem a pécsiek bringáját és szombaton reggel 6-kor indultam el összeszedni a bandát.
Reggel még esett az eső, az időjárásra vonatkozólag nem voltak jók a kilátások. Persze azért reménykedtünk a jó időben, Vegas bizakodott napsütésben is. Fél kilenc körül értünk Székesfehérvárra, ahol felvettük Easybikert. Ez után Csillebérc volt a célpont. Az utat pontosan nem tudtuk, nagyjából sejtettem csak, ki is nyomtattam GoogleMaps térképet. A Sasadi út után érdekes környékre csöppentünk, Pubinak a telefonján szerencsére volt GPS és GoogleMaps így simán odataláltunk a kis utcákon keresztül. Azt hiszem a lehető legrövidebb utat sikerült megtalálnunk az M7-es autópályáról.
A táborba érve a tavalyi látvány fogadott minket, sok autó, sokan keregéltek helyet mint mi is. A múltkori rész már foglalt volt,
de szerencsére találtunk egy jobb és tágasabb helyet. Az eső éppen elált, a fákról még csöpöhött le a víz. Vártuk még az Imit, közben páran elmentünk a regisztrációhoz, a többiek pedig elkezdtek kipakolni az autóból. Megérkezett Imi is és Gábor családja is. Közben kisütött a nap is és hirtelen nagyon meleg lett. Reméltük, hogy a pálya is felszárad kicsit mire a bemelegítő körre kimegyünk. Ez nem jött össze, nagyon sáros volt a terep. A pálya felénél be is fejeztük, mert nem tudtuk tólni sem a bringákat. Az idei nyomvonal majdnem megegyezett a tavlayival, egy kissebb részt kihagytak a szervezők a sár miatt, az a szakasz szárazon is csúszós volt. Letisztogattuk a bringákat és visszamentünk a kocsihoz.
Lassan készülődni kellett a versenyre. Én indultam elsőnek a terv a két körönkénti váltás volt. Nem számítottam ilyen melegre, nem is volt nálam rövidujjú mez, így rövidgatyában és hosszúban álltam a rajthoz.
Az indulás után a szokásos dugulás volt az erdei rész kezdeténél, most esés nélkül. Aztán jött a dagonyázás, szerencsére a meleg miatt egész jól szikkadt addigra és lehetett tekerni nem hordta fel a vázra a sarat. Sokan óvatoskodtak, ezért sikerült is előznöm elég sokat. Az egy nagyobb emelkedőn nem tudtam feltekerni, ott tóltam mint sokan mások. Az a rész még mindíg nagyon sáros és csúszós volt. A második körben már egész jól lehetett menni, ki volt járva az út kevésbé csúszott, inkább ragadni kezdett az agyagos föld.
A pálya jó kis lejtős részeit nem igazán lehetett kiélvezni, ugyanis lefelé is tekerni kellett rendesen, különben megállt a bringa. Vegas váltott le két kör után. Tulajdonképpen el is fáradtam, kisivel 50 perc alatt tettem meg a távot. Ettem kicsit, aztán fényképeztem a többieket. Vegas kicsit lassabban ment, neki több mint 50 perc volt a két kör. Gábor következett neki már nem igazán hordta fel a sarat, csak nagyon ragadt a pálya. Jó időt ment, neki kb 34 perc kellett mire letekerte a két kört. Közben megjöttek Melindáék is, elmetünk a táborunkba, kicsit dumáltunk aztán Én mentem segíteni váltani. Imi követezett aki elég jó köridőket ment, 35 percet kb. Pubi volt a következő, hasonló időkkel ment mint mindenki kb 36 perc. Easybiker váltotta őt sor végén, aki szintén egész jó időket ment 34 perccel. Aztán kezdődött előlről az egész lement egy ugyanilyen széria teljesen.
Lassan elbújt a nap és beborult az ég, a levegő is lehűlt. Reménykedtünk benne, hogy nem fog esni még egy jó darabig. Este nyolc körül kezdtem meg a harmadik szériát, persze már teljesen sötétben. Igyekeztem tekerni de nagyon nehéz volt, mintha felniig gyurmában jártam volna. Nagyon ragadt a gumira az agyagos föld. A profik sárgumival mentem, ami vékony és kevésbé bütykös, ezért sokkal jobban mentek mint akiknek hagyományos széles normál gumijuk volt. Szépen lassan azért jöttünk fel a csoportunkban és az összetettben is. A második körömet kezdhettem, mikor elkezdettt cseperegni az eső. Reménykedtem, hogy nem fog jobban esni, mert a pálya akor ismét járhatatlan lesz, így is volt olyan szakasz ami elkezdett nagyon csúszni.
A vége előtt kicsivel egy esést megelőzően letettem a lábam, ettől görcsölni kezdett mindkét vádlim. Szerencsére kicsivel a kör után volt lehetőségem egy masszázsra, ami jót tett nagyon a görcsnek. Vegas most kimaradt, nem volt már száraz ruhája, reggelre vállalt még tekerést. Gábor már úgy váltott, hogy gyengén esett az eső és kezdett megint nagy sár lenni. Imi ment utána már esőkabátban, nagy nehezen sikerült még neki két kört teljesíteni. Ekkor gondoltuk már ezt, hogy nem megyünk többet. Mikor beért a váltáshoz, Pubi következett. Megbeszéltük, hogy megy egy kört gyalog, tólva a biciklit. Utána még Easybiker és Vegas vállalt egy-egy gyalogos kört. Vegas kihasználva a triatlonos erőnlétét futott a cangával egy kört, aztán Én zártam a sort egy kínszenvedős körrel hajnali kettő tájban. Ekkor már zuhogott az eső a Gábor várt ugyan váltani, de nem volt értelme elindulni.
A versenyt nem adtuk fel, de gondoltuk várunk reggelig hátha vmi csoda történik és lehet menni. Megettük a forró levesünket, ami nagyon jól esett, én még egy sültkolbászt is betóltam. Utna a többiek keresve egy kényelmes helyet lefeküdtek aludni, a Pubival még elmentünk a mosóhoz és lemosta a saját és az Én bringámat is. Ezután mi is nyugovóra tértünk.
Reggel fél hétkor ébredtünk. Az eső továbbra is esett. Mindenki kikászálódott az ágyból és elindultunk a versenyközpontba megnézni a helyzetet. Közben reggeliztünk és még egy forró íztelen teát is ittunk. A versenyközpontban mondták, hogy ha leadjuk a csipet akkor az feladásnak minősül amit mi nem szerettünk volna. Reggel nyolc órára kitűztek egy technikai értekezletet. Erre Easybikerrel mentünk el. Itt közölték, hogy a hajnali 5 órás eredményekkel lefujják a versenyt, ugyanis már a profik is kidőltek.
A rendezőknek is majdnem két órába telt bejárni a pályát gyalog gumicsizmában. Ez után elkezdtünk pakolászni vissza a buszba, hogy indulhassunk haza. Edina készített még rólunk egy csapatfotót, aztán kilen óra tájba megindultunk hazafelé. Ugyanazon a kis utcákon ereszkedtünk le, amin jöttünk is. Most már ismerős volt az út, nem kellett térkép. Easybikert otthonát kicsit kacifántosan de megtaláltuk ismét. Elköszöntünk tőle, aztán elmentünk a közeli intersparba kinke kinek a kaja és a folyó ügyeit intézni. Pécs felé egyre jobban esett az eső, szép sorban mindenkit hazaszállítottam.
Végül 34 megtett körrel a csoportunkból 13. összetettben 52. helyezést értünk el, ami sokkal jobb mint a tavalyi eredményünk. Egy mondatban Easybiker foglalta össze legjobban az eseményeket: "Most gyalog télleg sokkal előrébb voltunk!"
További képek
További eredmények
Részletes eredmények
Végül 34 megtett körrel a csoportunkból 13. összetettben 52. helyezést értünk el, ami sokkal jobb mint a tavalyi eredményünk. Egy mondatban Easybiker foglalta össze legjobban az eseményeket: "Most gyalog télleg sokkal előrébb voltunk!"
További képek
További eredmények
Részletes eredmények
hi
VálaszTörléshad gratuláljak én is a csapatnak, nagyon örültem hogy ilyen jó társaságban mehettem, és a helyezésünkkel is meg lehetünk elégedve. Így visszagondolva már télleg csak a jóra emléxem én is, bár ez első x körömre nem mondhatnám hogy katartikus élmény volt :). ha valaki ki szeretné próbálni javaslom, tömd el a kerekeket géprongyal és és tekerj 10cm es gyurmában felfelé :) nah ez meg fogja közelíteni ezt a feelinget :) !
Jah egyébként meg nagyon büszke vagyok a csapatomra hogy még, amikor már sorba dőltek ki a profik is és már csak tényleg az igazán elborultak voltak pályán akkor sem az volt az ötlet hogy adjuk fel hanem akkor futunk a bringával :) kűzdőszellemből *5ös, erre az ötletre nekem is felment az adrenalin a véremben!
Én a forraltborom után erre a futásra csak annyira emléxem hogy az egy lidércfényű fejlámpámmal biciklivel a hátamon, hónomalatt, rollerezve, sárban csúszkálva, hemperegve, fánakütközve fülemben bömböl a zene rohanok a sötét erdőben, mintha kergetnének. megjegyzem ezt a mutatványt jó hogy nem látta senki :).
de nagyon jó élmény volt, mindenesetre....
Üdv.
Vegas
Hy
VálaszTörlésCsatlakozom Vegashoz... Nem volt semmi ebben a sárban tekerni, de így volt jó, nem csak kihívás hanem egy jó buli is!
Én bármikor bármilyen körülmények között nekiugranék még 1X! Persze vinnék sárgumit :P