Ez alkalommal hat fős tömeg gyűlt össze a bringázásra. Jött Harold, Melák, Pubi, Gábor és Csabi. Reggel nyolc óra után lassan mindenki befutott, Csabira vártunk egy kicsit. Aztán elindultunk, az irány Parcsin volt, ahonnan felmászva a gerincre Hosszúhetény volt a cél. Viktóriánál mentünk le , aztán átgurultunk a falun a szőlőhegy felé. Azt az utat céloztuk meg, amin a múlt alkalommal jöttünk visszafelé. Itt már tanakodtunk, merre is menjünk fel a Zengőn lévő elágazáshoz, ahol átmegyünk a hegy északi részéhez és ott gurulunk végig az északi feljáróig. A múltkori tapasztalatok szerint, délről felmenni elégé meredek és valószínűleg tóéni is kell kicsit. 
Ezért aztán javasoltam a Pécasvárad felé vezető utat és onnan a keleti oldalról a szokásos helyen való feljutást. Harold, Gábor és Pubi elmentek be az erdőbe és megpróbálták a déli oldalt, Csabi, Melák és Én pedig mentünk tovább a műút felé. Kis pihenőt tartva elértünk a Dombay-tótól vezető útra. Innen a szokásos irány volt fel a hegyre. A város végén a közkútnál megálltunk vizet tölteni, illetve Én kis sárga szilvát vette magamhoz miután elvágódtam a betonra egy kellemeset, mert megint nem vettem ki a cipőt a pedálból. A sorompónál elkanyarodtunk fel a többiek irányába. Kicsit ezt az utat is megviselte a tavaszi vihar, de még ezért végig tekerhető maradt. Kis idő múlva fel is értünk a többiekhez, akik már vártak minket. Közölték, hogy nem volt vészes az az út, egy kicsit kellett csak tólni. Miután egyesültünk, folytatódott tovább az út. Az északi részen a fű vizes volt. Ez az északi Zengő kerülő út nagyon barátságos bármely irányból is megyünk rajta. Az északi lejárónál lementünk a Zengő-kő felé. Ez a lejáró jó meredek, egy pár másodpercig lehet élvezni, a Csabi el is csúszott egy kicsit. Az aszfalt keresztezése után mentünk lefelé Réka-völgy irányába a jelzést követkve. Egyszer csak elvesztettük a jelzést és elfogyott az út is. 
Visszafordultunk aztán elmentünk egy másik úton, ami persze szintén elfogyott és egy patak álta utunkat. Ezen ki-ki saját elgondolása szerint kelt át, Haroldnak sikerült a legjobban, le is zúzta a bőrt a térdéről. A patak után meglett a másik út a völgybe. .jpg)
Gyors legurultunk és meg is érkeztünk az erdészházhoz. Itt találkoztunk egy-két túrázóval is. Letettük a bringákat és a forrásnál iszogattunk eszegettünk kicsit.
Ezért aztán javasoltam a Pécasvárad felé vezető utat és onnan a keleti oldalról a szokásos helyen való feljutást. Harold, Gábor és Pubi elmentek be az erdőbe és megpróbálták a déli oldalt, Csabi, Melák és Én pedig mentünk tovább a műút felé. Kis pihenőt tartva elértünk a Dombay-tótól vezető útra. Innen a szokásos irány volt fel a hegyre. A város végén a közkútnál megálltunk vizet tölteni, illetve Én kis sárga szilvát vette magamhoz miután elvágódtam a betonra egy kellemeset, mert megint nem vettem ki a cipőt a pedálból. A sorompónál elkanyarodtunk fel a többiek irányába. Kicsit ezt az utat is megviselte a tavaszi vihar, de még ezért végig tekerhető maradt. Kis idő múlva fel is értünk a többiekhez, akik már vártak minket. Közölték, hogy nem volt vészes az az út, egy kicsit kellett csak tólni. Miután egyesültünk, folytatódott tovább az út. Az északi részen a fű vizes volt. Ez az északi Zengő kerülő út nagyon barátságos bármely irányból is megyünk rajta. Az északi lejárónál lementünk a Zengő-kő felé. Ez a lejáró jó meredek, egy pár másodpercig lehet élvezni, a Csabi el is csúszott egy kicsit. Az aszfalt keresztezése után mentünk lefelé Réka-völgy irányába a jelzést követkve. Egyszer csak elvesztettük a jelzést és elfogyott az út is. Visszafordultunk aztán elmentünk egy másik úton, ami persze szintén elfogyott és egy patak álta utunkat. Ezen ki-ki saját elgondolása szerint kelt át, Haroldnak sikerült a legjobban, le is zúzta a bőrt a térdéről. A patak után meglett a másik út a völgybe. .jpg)
Gyors legurultunk és meg is érkeztünk az erdészházhoz. Itt találkoztunk egy-két túrázóval is. Letettük a bringákat és a forrásnál iszogattunk eszegettünk kicsit.Továbbinduva a jelzésen szép kis erdei út fogadott minket, szembe soko túrázóval találkoztunk. Harold próbált alternatív útvonalon menni, de aztán átkecmergett oda ahol mi mentünk. A kereszteződésekben szóba jött, hogy Kisújbánya vagy Óbánya legyen az irány, aztán végül Kisújbánya mellett döntöttünk. Felértünk a tetőre és innen egy jó kis erdei út vezetett lefelé a falu irányába. Sajnos a vihar elég sok ágat letört és fát kidöntött ami kicsit csökkentette az élményt. Csakhamar kiértünk egy rétre, ami már a falu közelében volt, aztán le is értünk az alapítványi üdülő mellé. Pubival és Gáborral vártunk a többiekre már egy ideje, mikor megjelent Csabi és közölte, hogy Harold esett egy nagyot. Mindenki gyorsan megindult felé, hogy megnézzük mi a baj. Melák maradtd vele, elmondása szerint a keresztirányú vizmosásnál valahogy keresztbeállt a bringája és oldalra replült egyet. úgy kb 30 km/h sebességgel. A bal vállán és könyökén ért földet. Nem tudta mozgatni a kezét, sápadt volt és rosszul érezte magát. Ezek törés vagy kissebb agyrázkódás jelei és a válla se a normális helyen volt. Felkötöttük a kezét és letámogattuk a faluba. Itt kicsit lemostam az alkarján lévő sebet, ami nagyon vérzett. Ezután Pubival és Gáborral elindultunk hazafelé, a többiek ottmaradtak vele és szépen lassan elindultak felfelé. .jpg)
Tekerünk hazafelé rendesen, hogy minnél előbb autóba ülhessek és mehessünk az ügyeletre. Végigszáguldottunk a betonon Zobákpuszta felé, onnan le Petőfi-akna és végül Vasas.
Itt kicsit lemostam az alkarján lévő sebet, ami nagyon vérzett. Ezután Pubival és Gáborral elindultunk hazafelé, a többiek ottmaradtak vele és szépen lassan elindultak felfelé. .jpg)
Tekerünk hazafelé rendesen, hogy minnél előbb autóba ülhessek és mehessünk az ügyeletre. Végigszáguldottunk a betonon Zobákpuszta felé, onnan le Petőfi-akna és végül Vasas.Otthon gyorsan autóba pattantam és indult ki hozzájuk. Sajnos körbe kellett mennem Magyaregregy felé, mert a leszakadt hidat még nem csinálták meg. Mikor odaértem, Harold már jobban volt, a válla is normális helyzetben állt. beraktuka bringát a kocsiba, Csabi és Melák elindultak hazafelé. Az Honvéd kórházba mentünk, szerencsénkre nem sokan voltak. A végeredmény az esésnek: válltörés, alkaron a sebet összevarrták és még sok kicsi zúzodás a térdeken kezeken. Három hétig lesz rögzítő kötés a vállon és a kézen. Sajnos így a 24 órás verseny szóba sem jöhet és idénre már az erdei bringázásnak is befellegzett.
Kilóméter óra adatok:
mxs: 64 km/h
odo: 2811,4 km
dst: 41,29 km
tm: 2:51:35
avs: 14,5 km/h
További képek
Google Earth kml
Sportstracker
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése