Elérkezett a várva várt Underworld kupa. Harolddal délután fél egy felé érkeztünk a Merkapt sporttelepre. Besétáltunk a versenyközpontba és átvettük a rajtszámokat. Ezután kicsit nézelődtünk, lementünk a bányába is. 
Kiderült, hogy a föld alatti szakasz nem olyan hosszú, de sötét és csúszós. A központban is és a pincében is zene szólt, jó hangulat fogadot minket. Eztán kimentünk a kocsihoz kipakolni a bringákat és átöltözni mert kb fél órám volt a versenyemig. Magamhoz vettem egy kis banánt és egy energiaitalt, a kulacsba pedig megkevertem a kapott energiaitalport.
Kiderült, hogy a föld alatti szakasz nem olyan hosszú, de sötét és csúszós. A központban is és a pincében is zene szólt, jó hangulat fogadot minket. Eztán kimentünk a kocsihoz kipakolni a bringákat és átöltözni mert kb fél órám volt a versenyemig. Magamhoz vettem egy kis banánt és egy energiaitalt, a kulacsba pedig megkevertem a kapott energiaitalport.A verseny előtt mentem 1-2 kört a füves focipályán bemelegítésnek. A rajt előtt pár perccel beálltam a mezőnynek a végére, gondoltam úgyis elhúznak majd sokan előre. A rajthoz 49
versenyző állt ami nem sok, de így is tömörülés volt az első szűkebb résznél. Le is kellett szálni a bringáról az első kanyarban. Ez után a mezőny gyorsan szétoszlott, nem nagyon akadályozott senki sem. A pálya nagyon jól sikerült, élvezetes szakaszokkal. A bánya rész kicsit rövid volt, de élményekben gazdag. Az első körben el is csúsztam a vizes betonon, de szerencsére nem lett semmi baj. A bejárat előtt egy meredek rámpa volt, aztán egy gyors szakasz már a föld alatt. Ez a rész kicsi adrenalint adott az embernek. A világosból a sötétbe érve még az ember szeme nem szokta meg a kevés fényt, voltak szűk ajtók és betonkádak amikre figyelni kellett. 
A visszafordítónál pedig teljesen sötét volt. A további részen a fejre kellett ügyelni, kicsi volt a belmagasság. A termek általában el voltak felezve hosszában és így két irányban mentünk rajtuk, ezért itt mindíg találkozotam bringásokkal. Kiérve a szabadba egy meredkebb macskaköves rész fogadott és pár kanyar után már a versenyközpontba értem vissza. A pályának a célegyenes előtti szakasza volt még nehezebben járható, kis odafigyeléssel azonban simán teljesíthető volt. Itt azért páran elakadtak, akik nem megfelelő ütemben vagy útválasztással próbálták lekűzdeni az utat. Az elején próbáltam nem teljes erővel tekerni, hogy maradjon energia a végére is. Utólag a köridőkből kiderült, hogy sikerült jól beosztanom az erőmet, nagyjából egyenletesen tekertem végig. Az utolsó körnél azért éreztem már, hogy kezd görcsölni a combom. Miközben tettem a köröket az órát néztem és ezzel próbáltam szinten tartani magam. Menet közben beszélgettem is a többiekkel, akik hasonló tempót mentek mint Én. Az idő lejárta előtt még sikerült beérnem, így megkezdhettem még egy kört ami még beleszámított a versenybe. Jóleső érzés volt célba érni és kicsit kifújni magam.
versenyző állt ami nem sok, de így is tömörülés volt az első szűkebb résznél. Le is kellett szálni a bringáról az első kanyarban. Ez után a mezőny gyorsan szétoszlott, nem nagyon akadályozott senki sem. A pálya nagyon jól sikerült, élvezetes szakaszokkal. A bánya rész kicsit rövid volt, de élményekben gazdag. Az első körben el is csúsztam a vizes betonon, de szerencsére nem lett semmi baj. A bejárat előtt egy meredek rámpa volt, aztán egy gyors szakasz már a föld alatt. Ez a rész kicsi adrenalint adott az embernek. A világosból a sötétbe érve még az ember szeme nem szokta meg a kevés fényt, voltak szűk ajtók és betonkádak amikre figyelni kellett. 
A visszafordítónál pedig teljesen sötét volt. A további részen a fejre kellett ügyelni, kicsi volt a belmagasság. A termek általában el voltak felezve hosszában és így két irányban mentünk rajtuk, ezért itt mindíg találkozotam bringásokkal. Kiérve a szabadba egy meredkebb macskaköves rész fogadott és pár kanyar után már a versenyközpontba értem vissza. A pályának a célegyenes előtti szakasza volt még nehezebben járható, kis odafigyeléssel azonban simán teljesíthető volt. Itt azért páran elakadtak, akik nem megfelelő ütemben vagy útválasztással próbálták lekűzdeni az utat. Az elején próbáltam nem teljes erővel tekerni, hogy maradjon energia a végére is. Utólag a köridőkből kiderült, hogy sikerült jól beosztanom az erőmet, nagyjából egyenletesen tekertem végig. Az utolsó körnél azért éreztem már, hogy kezd görcsölni a combom. Miközben tettem a köröket az órát néztem és ezzel próbáltam szinten tartani magam. Menet közben beszélgettem is a többiekkel, akik hasonló tempót mentek mint Én. Az idő lejárta előtt még sikerült beérnem, így megkezdhettem még egy kört ami még beleszámított a versenybe. Jóleső érzés volt célba érni és kicsit kifújni magam.Harold futama indult hamarosan, odadata a fényképezőt és elkezdett bemelegíteni. Még verseny közben szóltam neki, hogy tegyen fel lámpát, mert hát Én is alíg láttam és Ő meg rosszul lát amúgy is. 
Elindúlt a Harold futama is, 43 résztvevővel. Az elején itt is nagy volt a tömörülés, páran el is estek, Harold is lehúzta a bőrt a lábáról.
Én is mászkáltam a fényképezővel, próbáltam képeket csinálni több kevesebb sikerrel. Közben jöttek viharfelhők is, szerencsére csak kissebb csepergés volt. A versenyharmada felé Harold mondta, hogy nem érzi jól magát. Elég lassan is tekert, valami miatt a gyomra nem volt rendben. A verseny vége felé a központba érkezve már szédült, ennek következtében nkiment egy korlátnak és elesett. Szerencsére nem sérült meg komolyabban, de a bringáról letört a lámpa és az első fékkel is történt valami. A célba érkezéskor már hányingere is volt és kis idő múlva sikerült is kihányia neki az aznapi étel és italfogyasztását. Ez után jobban lett sokkal és kis fék igazítás után elindult az utolsó körre, hogy befejezze a versenyt. A versenyközpontban is látták az eseményt és viccelődve ugyan, de nagyra értékelték a hozzállást.
Elindúlt a Harold futama is, 43 résztvevővel. Az elején itt is nagy volt a tömörülés, páran el is estek, Harold is lehúzta a bőrt a lábáról.Én is mászkáltam a fényképezővel, próbáltam képeket csinálni több kevesebb sikerrel. Közben jöttek viharfelhők is, szerencsére csak kissebb csepergés volt. A verseny
harmada felé Harold mondta, hogy nem érzi jól magát. Elég lassan is tekert, valami miatt a gyomra nem volt rendben. A verseny vége felé a központba érkezve már szédült, ennek következtében nkiment egy korlátnak és elesett. Szerencsére nem sérült meg komolyabban, de a bringáról letört a lámpa és az első fékkel is történt valami. A célba érkezéskor már hányingere is volt és kis idő múlva sikerült is kihányia neki az aznapi étel és italfogyasztását. Ez után jobban lett sokkal és kis fék igazítás után elindult az utolsó körre, hogy befejezze a versenyt. A versenyközpontban is látták az eseményt és viccelődve ugyan, de nagyra értékelték a hozzállást.Az eredmények akkor a Haroldnál 43 indulóból 36. helyezés 8 megtett kör. Nálam 49 indulóból 29. helyezés 10 megtett körrel. Én elégedett vagyok a teljesítményemmel, Harold sajnos a rosszullét miatt nem tudta hozni a formáját. Összeségében jó verseny volt megérte elmenni. Az eredményhirdetés után még volt tombola sorsolás is, de sajnos nem nyerünk semmit. Közben újra közeledett egy vihar, éppen bepakoltunk mindent a kocsiba mire szakadni kezdett az eső.
Kilóméter óra adatok:
mxs: 28,5 km/h
odo: 2347,6 km
dst: 18,66 km
tm: 1:15:22
avs: 14,8 km/h
További képek
Nokia sportstracker
Eredmények
Gratula Harold! Legközelebbre tudok egy trénerfiút, aki Bátaszék és Fadd-Dombori között szokott bemelegíteni :)
VálaszTörlés