A mostani túrát kis bizonytalanság előzte az időjárást miatt. Napos szép időt jósoltak, de a hőmérséklet 0 fok körül volt. 
Mivel a téli ruházatot úgy terveztük, hogy ebben a hőmérsékletben még el tudjunk menni, el is mentünk egy kört betonon. A CH is most ráért, így Harolddal hárman indultunk útnak reggel 9 körül. A Harold is beruházott egy sapkába, amit rendesen a bukó alá tud húzni és nem fúj át rajta a szél.
Mivel a téli ruházatot úgy terveztük, hogy ebben a hőmérsékletben még el tudjunk menni, el is mentünk egy kört betonon. A CH is most ráért, így Harolddal hárman indultunk útnak reggel 9 körül. A Harold is beruházott egy sapkába, amit rendesen a bukó alá tud húzni és nem fúj át rajta a szél.Az útvonal a múltkori volt megint. Volt szó róla, hogy másfele menjünk, de a napsütést kihasználva inkább maradtunk a Pécsvárad mellett. A levegő nagyon hideg volt, de azért a napsugarak kicsit melegítették az embert. Nem haladtunk gyorsan, CH kicsit el volt szokva a tekeréstől. Persze mi sem voltunk kirobbanó formában. Haroldnak a két-kesztyűs megoldása úgy tűnik nem vált be, mert most fáztak az ujjai. Én is éreztem a múltkorihoz képest, hogy hűvösebb van, de a kesztyűm még ebben a hőmérsékletben is jónak bizonyult. Ez mellett már egész ügyesen ki tudtam venni a telefonomat és tudtam fényképezni is kesztyűben. 
A Dombay-tónál megálltunk piheni kicsit, amikor is a CH azt gondolta állít kicsit az első féken. Azt gondoltuk, hogy már tapasztalatból állítja, de nem így volt. Kb fél óra után döntöttünk úgy, hogy nekivágunk a Zengő gerincnek és majd fent szerelünk megint. Már átfagytunk kicsit és a fékkel meg csak addig jutottunk, hogy nem fogott be, de nem is volt fékhatás. Szép komótosan feltekertünk az elágazáshoz. Az út szélén érdekes látvány volt a patak. Annyira volt hideg, hogy a sodrásnál keletkező vízpermet ráfagyjon a környező növényekre, szép látvány volt. A CH is lassan jött és a múlkori kiizzadást elkerülve mi is lassan haladtunk felfelé. 
Fent Én kifeküdtem napozni kicsit Harold pedig megnézett egy utat, hogy merre ér ki. Mikor mindenki ott volt, ettünk szokásos izomszeletet és próbáltuk újra a féket beállítani. Mire megint fázni kezdtünk, eljutottunk egy egész jó állapotba, volt már valamennyi fékhatás és nem fogott be a fék.
A Dombay-tónál megálltunk piheni kicsit, amikor is a CH azt gondolta állít kicsit az első féken. Azt gondoltuk, hogy már tapasztalatból állítja, de nem így volt. Kb fél óra után döntöttünk úgy, hogy nekivágunk a Zengő gerincnek és majd fent szerelünk megint. Már átfagytunk kicsit és a fékkel meg csak addig jutottunk, hogy nem fogott be, de nem is volt fékhatás. Szép komótosan feltekertünk az elágazáshoz. Az út szélén érdekes látvány volt a patak. Annyira volt hideg, hogy a sodrásnál keletkező vízpermet ráfagyjon a környező növényekre, szép látvány volt. A CH is lassan jött és a múlkori kiizzadást elkerülve mi is lassan haladtunk felfelé. 
Fent Én kifeküdtem napozni kicsit Harold pedig megnézett egy utat, hogy merre ér ki. Mikor mindenki ott volt, ettünk szokásos izomszeletet és próbáltuk újra a féket beállítani. Mire megint fázni kezdtünk, eljutottunk egy egész jó állapotba, volt már valamennyi fékhatás és nem fogott be a fék.Az utat folytatva az északi oldalon azért hűvösebb volt érezhetően, és a szél is fújt kicsit. CH-nak volt problémája a sapkájával, mert előtte megizzadt és most meg ahogy gyorsabban haladt a szél átfújt rajta. Azt megállíptottuk, hogy nyugodtan mehettünk volna az erdőbe is. Nem volt sáros általában véve, remélhetőleg nem fog esni és a következő alkalommal nem csak betonon bringázás lesz. Az út hátralévő része viszonylag hamar elment, innen Zobákpuszta felé hamar haza lehet érni. A szerelésekkel és a megállásokkal együtt ez így egy 4 órás kiruccanásra sikeredett. CH hőmérséklet adatai: minimum 0,8 és a maximum 7,4 fok volt.
Szintemelkedés: 614 m
Kilóméter óra adatok:
mxs: 61 km/h
odo: 2058,5 km
dst: 35,39 km
tm: 2:21:53
avs: 14,9 km/h
További fotók
Google Earth kml
Nokia sportstracker
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése